Kulturális Tevékenység:

Alapítványunk 2000óta lát el kulturális feladatokat Vásárosbéc, Magyarlukafa községben és vonzáskörzetében. Számos játszóházat, gyereknapot, sportfoglalkozást, kézmûves foglalkozást tartunk.

Magyarlukafán 3 éven át környezeti nevelési tagóvodát  mûködtettünk. A jeles napok hagyományait megtartva, új hagyományokat is teremtünk.

 Ilyen a III. Alkalommal megrendezett Vásárosbéci Nagykarácsony Ünnep.

Lépésrõl lépésre építettük fel a rendezvényt.

A cél az volt, hogy minél többen jöjjenek el a rendezvényre, ezért csavartunk egyet a dolgon. Nem nézõket próbáltunk toborozni, hanem fellépõket. Kikötöttük, hogy ez egy béciek a bécieknek rendezvény, nem hívunk meg más elõadókat, és hogy nem számít karácsonyi-e a produkció, a lényeg, hogy közösen jól érezzük magunkat.

Elõször is a helyi Nyugdíjas Klubot hívtuk meg, nekik van állandó repertoárjuk, népdalgyûjtések és karácsonyi dalok.

Már szeptemberben szerveztünk egy alkalmi énekkart, és hetente kétszer, háromszor próbáltunk gitárkísérettel. Tavaly már több mint húszan voltunk. Természetesen ez túlmutatott a közös éneklésen, receptek, nõi praktikák, falubeli történések megvitatására is szántunk idõt. Ami örömteli volt, hogy a szülõkkel sok fiatal is csatlakozott hozzánk.

Egy helyben élõ amerikai festõmûvész, Haynal Valery segítségével megújítottuk a kültéri Betlehemet, és a Nemzeti Mûvelõdési Intézet Kapunyitogató programjának keretében fel is avattuk.

A kisfilmben is szerepelt egy többszörösen is közösségi programelem, a kis betlehem hordozása ablakból ablakba, az adventi idõszakban. Együtt nemezeltük a betlehemi figurákat és egy régi szakajtóba helyeztük, korbefonva karácsonyi izzókkal. Vásárosbéci családok jelentkezhettek a befogadására. A helyi boltban minden nap a délutáni nyitáskor húzott az elsõ vevõ egy nevet a betlehemi kalapból, és a szervezõdõ ifjúsági klub fiataljai vitték minden este ablakról ablakra a kis Betlehemet. A falu facebook oldalán és a boltban is lehetett tippelni napról napra, hogy kinek az ablakában fog megjelenni a fény esténként. Nagyon sok embert megmozgatott ez a kis játék, még Siófokról, sõt Svájcból is tippeltek az elszármazottak. Minden ablakot megörökítettünk és kitettük a közösségi oldalra.

Természetesen ha játék, ajándék is volt, aki a legtöbbször jól tippelt egy díszes tortát kapott a nagykarácsonyi rendezvényen.

Egyéni szereplõket is vártunk, verssel, énekkel. Minden évben volt jelentkezõ. Az ünnepséget az ovódások spontán fellépése nyitotta, senkit sem erõltettünk, ezért szívesen énekeltek, szavaltak nekünk.

Alapítványunk három éven keresztül nyert pályázatot a Magyar Mûvészeti Akadémiánál, Hagyományaink Õrzõi: A Népmesék kurzusunkkal. Ezek a kurzusok olyan jól sikerültek, hogy megalakult a Vásárosbéci Színjátszó Kör, számos falunapra, rendezvényre hívnak bennünket. Az elsõ elõadásban 27-en szerepeltünk a karonülõ babától a 75 évesig. Nagyon vidámak a próbák és ötletesek, kreatívak a díszletek. A legtöbb új betelepülõ, értelmiségi fiatalnak nem jelmez, hanem hétköznapi öltözék a népmesék ruhatára.

Hónapokkal a nagykarácsonyi rendezvény elõtt folyik a készülõdés, ezért teljesen természetes, hogy sokan jönnek el a rendezvényre. Tavaly, harmadik alkalommal került megrendezésre, és a 185 fõs faluból, 90-en voltunk, ebbõl 45-en fellépõk.

A mûsor végén méltatjuk azokat akik az adott évben közösségi munkájukkal segítették a települést, majd gyerek és felnõtt pezsgõs koccintás következik, és csemegézés a közösségi terülj – terülj asztalkáról.

Minden évben egy kis mézeskalácsból készült mécsest kapnak a családok, mely a közös , örömteli együttlét fényének a szimbóluma.

 

Közösségek hete:

Kis közösség nagy álmokkal

Interjú a Közösségek Hete apropóján Popa Zoltánnal, a Virágóra Alapítvány munkatársával.

Hol van a ti közösségetek?

A Demjén Ferenc elõadómûvész által alapított Virágóra Alapítvány – önkénteseivel és munkatársaival -, 2000 óta lát el környezeti nevelési, kulturális és közösségfejlesztõ tevékenységet Vásárosbécen és vonzáskörzetében. Az egykor nagyvásárairól híres Vásárosbéc egy baranyai, 200 lelkes zsákfalu a Zselic ölelésében.

Mi az, amiben különbözik a többi, hasonló adottságú településtõl?

Több mindenben. Legkülönlegesebb talán az, hogy egyre több vidéken újrakezdõ telepedik le nálunk és ez nagyon meghatározó a település életében. A másik, hogy jelen vagyunk az alapítvánnyal, és évrõl évre törekszünk arra hogy erõsödjön a közösségünk. Három éven át a Mûvészeti Akadémia támogatásával rendeztük meg a Hagyományaink Õrzõi: A Népmesék kurzusunkat, és most év végén már a Nemzeti Színházban fogunk fellépni a társulatunkkal az NMI NKft. pályázatán elnyert Pajtaszínház program keretében. Alapítványunknak kifejezett szándéka, hogy egyre több egyedi, de más települések számára is adoptálható programot valósítson meg Vásárosbécen.

Mondanál egy példát?

A közösségi Nagykarácsony Programunk a térségben egyedülálló. Negyedik éve szervezzük meg úgy a rendezvényt, hogy már hónapokkal elõtte bevonjuk a kisebb közösségeket, a legkisebbektõl az idõsekig és ennek eredményeképpen közel 100 fõ vesz részt a 3-4 órás ünnepen. Az adventi idõszakban egy hordozható Betlehem vándorol ablakról ablakra a településen, és a közösségi oldalon minden nap lehet találgatni, hogy melyik vásárosbéci ablakban fog világítani esténként. Csodaszép Betlehemet is állítunk, melyet Haynal Valeri itt élõ amerikai festõmûvésznek köszönhetünk. Idén több mint 40 önkéntesnek adtuk át a Vásárosbéc Angyala díjat.

Hogyan kapcsolódtok a Közösségek Hetéhez?

Vásárosbéc eddigi legnagyobb rendezvényére készül, elszármazottait hívja haza elsõ alkalommal. Majdnem annyian jönnek, ahányan itt élünk, szinte mindenki visszavár valakit. A Nagykarácsonyhoz hasonlóan több hónapja készül az alkalmi közösségi énekkar, a Nyugdíjas Klub, Színjátszó Kör, az Ifjúsági Klub, önkéntes csoportok és a közmunkások is. Megszerveztük a lovaskocsis falunézést, múltbanézõ kiállítást (Értékõr program), mûvészeink bemutatóját, Könyvtári filmvetítést a falu pillanatképeirõl, kürtõskalácsot sütünk, kemencés ünnepi asztalt terítünk, Idõsek emlékhelyét avatunk a fiatalok mûsorával és a Kultúrház melletti parkban egész nap tart a falu Majálisa, amibe délután az elszármazottak is becsatlakoznak majd. Mindezt alapítványunk támogatásával, közösségi összefogásból. A program elõtt pár nappal faluszépítõ napot tartunk, a közösség palántát és vágott virágot hoz majd a rendezvény díszítéséhez, és az önkéntes asszonyok keze nyomán ünnepi díszbe öltözik a falu.

Hogyan tovább?

Nagyon szeretnénk az erõsödõ közösségre építve, egy szintén egyedülálló, ún. „Támogató gazdaságok” programot megvalósítani, ahol a múlt értékeibõl táplálkozva a jelenlegi lehetõségekre, képességekre és fõleg egymásra támaszkodva, egyre nagyobb álmokat valósíthatnánk meg a közösségünk számára.Az interjút készítette: Bánki Eszter

Számunkra óriási kihívás volt a szervezés a Közösségek hetében, mert az általunk mentorált településen az utóbbi 20-30 évben nem volt ekkora rendezvény. 160 fős rendezvényünk, úgy hisszük, hogy Baranya megyében a legnagyobb közösségi program volt a Közösségek Hetén! Az alapítvány munkájáról és a Közösségek Hete előkészületekről itt olvashatnak: http://viragora.uw.hu/kozossegekhete.html

Vásárosbéc egyre híresebb lesz közösségi rendezvényeiről. Alapítványunk, a Virágóra Alapítvány 17 éve szervez kulturális és közösségfejlesztő programokat a térségben. Az utóbbi években felismertük, hogy csak abban az tudunk megfelelő létszámot biztosítani a rendezvényeinkre, ha a teljes közösséget bevonjuk a szervezésbe. Azóta megvalósult a „Diákmunka Másképp” programunk, Adventi programsorozatunk és a IV. Vásárosbéci Nagykarácsony is, ahol 50%-os a részvétel. 2013 óta az NMI Művelődési Intézet NKft-vel együttműködve vettünk részt a Kapunyitogató közösségi programban a Leleményes Hőseink pályázaton, és 2016-ban útjára indítottuk Baranya megyében elsőként az Ifjúsági Értékőr Mozgalmat is. Jelenleg szintén egyedüliként a megyében a Pajtaszínház programjuk támogatottjai vagyunk. Közösségi oldalunk szerkesztése is összekovácsolja az itt élőket.
Ifjú Értékőreink az életinterjúk, értékfeltáró munkák során, nagyon sok fotót, történetet gyűjtöttek össze. Szervezetünk megosztotta a közösségi oldalon, és olyan lavina indult el, amire nem számítottunk. Napi szinten jöttek a fotók, az azokhoz fűződő magyarázatok, hozzászólások, kiegészítések, és persze sok-sok új ismerős. Elkezdődött egy olyan közösség kialakulni, akik egyre többet beszélgettek az oldalon, felidézve a térség múltját. Innen jött az ötlet, hogy a májusi falumajálisra őket is meghívjuk.

Jelentkeztünk a Közösségek hete felhívására és megkezdtük a szervezést. A sok-sok kisebb csoport, Kéknefelejcs Nyugdíjas Klub, Ifjúsági Értékőr csoport, Színjátszó Kör, faluszépítők, önkéntes segítő csoport, művészek és az Alapítványunk mind-mind izgatottan készült a hatalmas rendezvényre. Nem tudtuk biztosan a létszámot sem.

Végül 90 fő elszármazott és családja érkezett Vásárosbécre. Nagyon sok színes programmal vártuk őket:

– falunéző lovaskocsizás
– kiállítások helyi művészek munkáiból, régi fotókból, közösségi filmvetítés a Könyvtárban
– ünnepi kemencés asztal
– kenyér-áldás, fiatalok műsora
– Jó ebédhez szól a nóta (Pécsi Vígságtevők műsora)
– Vásárosbéc mindenkori idős embereinek tiszteletére állított emlékhely avatója, a Nyugdíjas Klub és fiatalok műsora (Haynal Rudy helyi ötvösművész munkája)
– közben egész nap falumajális, kürtőskalácssütéssel, gyerekprogramokkal, sportversenyekkel.

A faluból összesen 70 fő vett részt a rendezvényen, de elfogadták a meghívásunkat a közeli települések polgármesterei is.

Természetesen jövőre újra részt veszünk a Közösségek Hete rendezvényen, a II. Elszármazottak Találkozója és Falumajális Programunkkal.